A rulettkerék és a rulettasztal

Sok kezdőnek az online rulett meglehetősen egyszerűnek tűnik — valójában azonban három fő változata és számtalan további létezik, mindegyik saját szabályokkal, és így saját játékkoncepcióval. Ebben a cikkben megnézzük, hogyan épül fel a rulett kereke és asztala, hogy az olvasó megértse, miként válasszon változatot, és mit befolyásol ez a döntés.

Miből áll egy rulettkerék: a fő alkatrészek és a funkcióik

Egy fizikai rulettkeréknek még egy online kaszinóban is tökéletesen kiegyensúlyozottnak kell lennie — máskülönben összeomlik az az egyenlő valószínűség, amellyel minden szám esik. Éppen ezért egy jó minőségű kerék nem kerül 4 000 000 Ft alatt, és minden egyes alkatrésze számít. Bontsuk csoportokra az összetevőket a könnyebb áttekinthetőség kedvéért.

A forgó felső rész: torony, rotur és rekeszek

Kezdjük a kerék tetején — a roturnál, vagyis annál a résznél, amely ténylegesen forog:

• Torony (forgókupak) — a “fogantyú”, amely mozgásba hozza a kereket;
• Toronytalp — a helyén tartja a tornyot;
• A torony magasságállítója — a lágyabb forgásért;
• Rotur — az a pont, ahol a torony magához a kerékhez kapcsolódik;
• Golyórekeszek — a számozott rekeszek, amelyekben a golyó egy pörgetés után megnyugodhat.

A kerék felső részének tökéletes egyensúlya teszi fair-ré a játékot; a legkisebb eltérés is ‘forró’ számokat teremt a keréknek. A modern technika lehetővé teszi a felső rész tökéletes kiegyensúlyozását — ehhez lézeres vízszintmérőt használnak.

A golyórekesz: miért fontos az alakja

Egy frissen megpörgetett kerékre dobott golyó a forgás miatt egyik rekeszből a másikba ugorhat, ám egy bizonyos ponton a forgóerő kimerül, és a golyó rátelepszik arra a számra, amely nyerni fog. A golyó azon képessége, hogy ismét ‘kiugorjon’, közvetlenül a rekeszek mélységétől függ, és minél mélyebbek, annál hamarabb ismerheti fel egy hivatásos játékos, melyik szám nyer — ami lehetővé teszi számára, hogy korábban vonjon le következtetéseket, és több időt nyerjen a következő lépései átgondolására.

A golyó vezetői: golyópálya, terelők és alsó pálya

Bár a golyó egy rekeszben nyugszik meg, mozgásának nagy része a kerék más részeit érinti:

• Golyópálya — a gyűrű alakú felület, amelyen a golyó a kidobás után gördül;
• Terelők — különleges kiemelkedések, amelyek véletlenszerű eltérésekre késztetik a golyót;
• Alsó pálya — a golyó “útja”, mielőtt egy rekeszbe esik.

A vezetők még kiszámíthatatlanabbá teszik a golyó röppályáját, és éppen ez teszi a játékot annyira izgalmassá. Tapasztalattal a játékosok kifejlesztik azt a képességet, hogy megjósolják, egy adott keréken hol térítik el a golyót gyakrabban, ezért a konstrukció megengedi a terelők helyzetének módosítását.

A hordozó alap: tengely, tál és csapágyak

Még ha csak a kerék forog is, az álló alap ugyanolyan döntő jelentőségű:

• Tengely — a tengely, amelyen a forgó rotur nyugszik;
• Tál — másképpen fogalmazva a kerék “kerete”;
• Felső és alsó csapágy — a rotur akadásmentes, lágy forgására tervezve.

Az alap feladata az általános stabilizálás, hogy a rotur a forgás közben nyugodt maradjon és ne rezegjen. A csapágyak nagyjából 3–5 évente kopnak el — ha meghibásodnak, az egész kereket cserélni kell, mert az egyensúlya helyrehozhatatlanul sérült.

Hogyan biztosítják magukat a kaszinók a hibás kerekek ellen

A tapasztalt játékosoknak éles a szemük: ha egy valódi pénzes kerék akár a legkisebb ferdülést is felveszi és ‘forró’ számokat hoz létre, a ház azt kockáztatja, hogy mélyen a piros számokba kerül. A kaszinók ezt minden eszközzel igyekeznek elkerülni:

• a vízszintességet naponta ellenőrzik lézeres vízszintmérővel;
• az utolsó 10 000 pörgetés eredményeit rendszeresen kiértékelik, hogy felkutassák azokat a mintákat, amelyek még technikával is láthatatlanok;
• a kerekeket rendszeresen felcserélik egymással, hogy a játékosoknak nehezebb legyen felismerni a mintákat és megállapítani az egyes roturok sajátosságait;
• a terelőket rendszeresen áthelyezik, hogy a golyó eltérülése kiszámíthatatlan maradjon;
• olyan szakintézmények képviselőit, mint a GLI és a BMM, független auditokra hívnak.

Az ilyen intézkedések szinte kizárják, hogy a játékosok felismerjék a ‘forró’ számokat.

Számok a rulettkeréken: miért pontosan így vannak elrendezve

Első pillantásra úgy tűnhet, mintha egyáltalán nem lenne logika a számok elrendezésében, valójában azonban épp az ellenkezője igaz: a számok ‘kaotikus’ elhelyezése a nyerési esélyeket kiegyenlítő további tényező.

A számelhelyezés három elve az európai keréken

Az azonos európai és francia kerekeken a számok elrendezése egy olyan korban alakult ki, amikor a kerekek gyakran nem voltak tökéletesen kiegyensúlyozva, és a látszólagos rendetlenség valójában arra hivatott, hogy még tovább csökkentse a ‘forró’ számok javára szóló statisztikai anomáliák esélyét. Nagy vonalakban az elhelyezés logikája így hangzik:

• Piros és fekete — szigorúan felváltva, kivéve a nullát, amely megtöri a mintát;
• Páros és páratlan — kettő egymás után ugyanabból a csoportból lehetséges, de kettőnél nem több;
• Alacsony és magas — szinte mindig felváltva, kivéve a 10-5 párost (az európai keréken).

Még ha egy kerék erősen görbült is, és a nyeremények újra meg újra egy meghatározott szektorban esnek, a játékosoknak akkor is találgatniuk kell.

Miért van másképp elrendezve az amerikai kerék

Az amerikai kerék alapvető különbsége egy további nulla — a 00 — hozzáadása. A plusz szám némileg felborítja az európai ruletthez kimért egyensúlyt, ezért az amerikai kerék megalkotói alapvetően megváltoztatták a számok sorrendjét, jóllehet a fent leírt összes elv megmarad, és a két nullát egymással szembe helyezték. Az amerikai ruletten a szektortétek (Voisins, Tiers, Orphelins) kézi feltevésekor a játékosnak meg kell értenie, hogy a Pleins-ekből, Splitekből, Triókból és Carrékból álló összetétel eltér attól, amit az európai rulettről megszokott.

Tripla nullás rulett: egy harmadik sorrend-változat

Viszonylag ritka játékfajta a három nullás kerék, amely 2016-ban jelent meg. Népszerűségét Las Vegasban lendítik, és a szárazföldi kaszinók tapasztalatlan látogatóit célozza; másfelől az RTP mindössze 92,3%, amelyhez képest még a szokásos amerikai rulett is csábítónak hat. A számsorrend itt nagyrészt azonos az európaival, míg a három nulla össze van vonva 0-000-00 formában.

A négy változat sorrendjének és paramétereinek összehasonlító táblázata

Hogy szemléltessük a kerekek közötti különbségeket, íme egy táblázat a legfontosabb paraméterekkel.

Ami a kerék felépítését illeti, a francia rulett teljességgel azonos az európaival.

A rulettkerék szektorai: Voisins du Zéro, Tiers du Cylindre és Orphelins

A rulettkereket gyakran három eltérő méretű szektorra osztják, így egy egész szektort le lehet fedni egyetlen szektortéttel. Ha van racetrack (tipikus a francia szabályoknál, és az európai rulett is gyakran rendelkezik vele), egy szektortét online egyetlen kattintással feltehető, vagy egy szárazföldi asztalnál egyszerűen a szektor nevének a krupiénak való bekiáltásával. Ám a szektortétek racetrack nélkül is feltehetők — mindegyikük “közönséges” tétek olyan összeállítása, amely megjegyezhető. Nézzük a szektorokat az európai rulett példáján, tudva, hogy az amerikai keréken a számsorrend más.

Voisins du Zéro: “a nulla szomszédai” — 17 szám, 9 zseton

A legnagyobb szektor, amely 17 számot fed le a 22-től a 25-ig az óramutató járása szerint — 22, 18, 29, 7, 28, 12, 35, 3, 26, 0, 32, 15, 19, 4, 21, 2, 25. A Voisins szektortét “költsége” 9 zseton:

• Trió 0-2-3 — 2 zseton;
• Splitek 4-7, 12-15, 18-21, 19-22, 32-35 — egyenként 1 zseton;
• Carré 25-26-28-29 — 2 zseton.

Már a minimális kifizetés (a Carrén) is 8:1, amivel a játékos pluszban van; bármely nyeremény valószínűsége csaknem 46%.

A Voisins du Zéro térképe: számok a keréken és a tablón

A nulla szomszédai szektortétként azt feltételezik, hogy a játékos célzottan azokra a számokra tesz, amelyek magán a keréken a nulla mellett fekszenek. Ha valaki a nulla “szomszédaira” tesz a tablón elfoglalt helyzetük alapján, azok a keréken valójában szétszórtan helyezkednek el, szektor-lefedettség nélkül.

Tiers du Cylindre: “a henger egyharmada” — 12 szám, 6 zseton

Ez a szektor pontosan a kerék egyharmadát fedi le (a nullát leszámítva), és csaknem tökéletesen a nullával szemben helyezkedik el — a 33-tól a 27-ig. A tét hat splitből áll, egyenként 1 zsetonnal — az 5-8, 10-11, 13-16, 23-24, 27-30 és 33-36 párokra. 32,4%-os nyerési esély mellett minden siker 17:1 kifizetést jelent, ami több mint fedezi a költséget. Sok játékos a Voisinst és a Tierst egyszerre fedi le: a nyerési esély 78%-ra emelkedik, és 15 zsetonos tét mellett még a minimális nyeremény (egy Carré a Voisinsnél) is egy kis nyereséget hagy a játékosnak.

Orphelins: “az árvák” — 8 szám a szektorok között

Az Orphelins a fennmaradó számok, amelyek a fent említett szektorok egyikében sincsenek benne, két csoportba rendezve közöttük. Ennek a szektornak a lezárása is 5 zsetonba kerül: egy Plein az 1-esen és négy Split (6-9, 14-17, 17-20, 31-34), ahol a 17-es szám kétszer van lefedve (ha esik, mindkét Spliten begyűjti a nyereményt — 34:2). Mindhárom szektort lezárni veszteséges: még ha a Voisins, a Tiers és az Orphelins együtt 97,3%-os nyerési esélyt jelent is (mindig, kivéve a nullát), a 20 zsetonos össztételüket a legtöbb nyeremény nem fedezi.

Jeu Zéro: “nullajáték” — egy egyszerűsített Voisins

A Voisins egyszerűsített változata, amely csak 7 számot fed le a 12-től a 15-ig terjedő tartományban: ez a mini-szektor egy 26-osra tett Pleinnek és három, a többi számra tett Splitnek köszönhetően 4 zsetonért lefedhető.

A racetrack: a kerék digitális térképe a bejelentett tétekhez

Hogy a játékosoknak ne kelljen fejben tartaniuk a szektortétek összetevőit, a rulett megalkotói kitalálták a racetracket — egy kerek fogadómezőt, amely a kereket másolja le. Ha van racetrack — tipikus a francia rulettnél, és az európaiban is gyakori —, egy szektortét egyetlen kattintással feltehető, és egy tetszőleges szám szomszédaira tett téteket is elfogadnak. Az olyan vezető szolgáltatók, mint az Evolution, a Playtech és a Pragmatic Play, RNG-játékaikban racetracket kínálnak, és az élő rulett is támogatja.

A rulettasztal: a tabló, a fogadási területek és a francia elnevezések

A rulettasztal egy fogadási terület (a tabló), amelyen a számok a helyes sorrendben állnak, nem úgy, ahogy a keréken fekszenek. Amint egy játékos megérti az asztal logikáját, megfontoltabb téteket tehet fel időveszteség nélkül.

A számrács: sorok, oszlopok és a nulla-mezők

A számok az asztalon 1-től 36-ig 12, egyenként 3 számból álló sorra (1-2-3, 4-5-6 stb.) és 3, egyenként 12 számból álló oszlopra (1, 4, 7 stb.) tagolódnak. A nulla (két nulla az amerikai rulettnél) sem a sorokhoz, sem az oszlopokhoz nem tartozik. Lehet egyes számokra tenni, vagy a köztük lévő szélekre, és így egyetlen zsetonnal több számot lefedni (Split, Transversale, Carré, Sixain).

A külső mezők: Piros/Fekete, tucatok, oszlopok és egyszerű esélyek

A nagy számcsoportokra tett tétek a külső tétek — külön mezőkben helyezik el őket a számrácson kívül. A külső tétek a következők:

• Tucatok — tizenkettes csoportok sorban (1-12, 13-24, 25-36);
• Oszlopok — a számrácsra vonatkoztatva (pl. a bal oldali — 1, 4, 7, 10…);
• Piros/Fekete;
• Páros/Páratlan;
• Alacsony (1-18)/Magas (19-36).

Az utolsó hármat egyszerű esélyeknek is nevezik: ha nem lenne a nulla-tényező, a nyerési esélyük 50/50 lenne.

Francia téttnevek a francia asztalon

A rulett-terminológiát rendszerint a felhasználói felület nyelvére fordítják, vagy angolul adják meg, ám a francia rulettnél, amely a hagyomány példája, a téttneveket sosem fordítják le. Ezek ugyanazok a tétek, mint az európai rulettnél, csak ismerni kell a megfeleltetéseket:

• Alacsony és magas — Manque, illetve Passe;
• Páros és páratlan — Pair és Impair;
• Piros és fekete — Rouge és Noir;
• Tucatok — Premiere Douzaine (P12 — első), Moyenne Douzaine (M12 — második), Dernière Douzaine (D12 — harmadik).

A racetrack az asztal felületén: hol található és hogyan használjuk

Fizikai asztaloknál gyakran egyáltalán nincs racetrack, és a szektortéteket éppen azért nevezik bejelentett téteknek, mert hangosan kikiáltják őket. Online minden más: egyes asztaloknak egyáltalán nincs racetrackjük, és egy szektortétet egyetlen kattintással feltenni lehetetlen; mások állandóan megjelenítik, mint a NetEnt és a Playtech. Az Evolution Play egy harmadik utat jár: a racetrack jelen van, de alapértelmezetten rejtett — egy gomb megnyomása után jelenik meg, amely a játéktól függően Racetrack, egyszerűen Track vagy Special Bets lehet.

További rulett-változatok

▶ Ingyen játék

American Roulette

★ 4.6/5

👍5👎1

RTP: 94.74%

▶ Ingyen játék

French Roulette

★ 4.9/5

👍9👎0

RTP: 98.65%

▶ Ingyen játék

Classic Roulette

★ 4.4/5

👍3👎0

RTP: 97.30%

▶ Ingyen játék

Diamond Roulette

★ 4.5/5

👍4👎0

RTP: 97.30%

Európai, amerikai és francia kerék: miben térnek el szerkezetileg

A nyilvánvalót már elmagyaráztuk: a kerék eltérhet a rulettverziók között; nézzük most részletesen, miben áll ez a különbség.

Az európai kerék: a szabvány és a kiindulópont

Az európai kerék a legelterjedtebb, jóllehet ugyanígy nevezhetnénk franciának is, mivel a két rulettváltozat azonos kerekeket használ. 37 számmal (18 piros és 18 fekete) és egy zöld nullával a sorrend a következő: 0-32-15-19-4-21-2-25-17-34-6-27-13-36-11-30-8-23-10-5-24-16-33-1-20-14-31-9-22-18-29-7-28-12-35-3-26. Ez a szabvány tökéletesen kiegyensúlyozott és több generáción át bevált, és sok különleges szabályú rulettváltozat épül rá.

Miért használja az európai és a francia rulett ugyanazt a kereket

A két rulettverzió számos különbséggel bír — csak épp úgy adódik, hogy a kerék egyik sem közülük. A többi különbség könnyen felismerhető:

• a francia rulett ugyanazokat a téteket kínálja, de francia elnevezésekkel;
• a La Partage és az En Prison szabály tipikusan francia; a klasszikus európai rulettnek nincsenek meg;
• a külső tétek a számrácshoz képest eltérő helyeken helyezhetők el, még ha ez ma inkább az egyes asztal kialakításának kérdése is.

Az azonos kerekek azt jelentik, hogy a szektortétek az európai és a francia rulettnél egyformán működnek.

Az amerikai kerék: eltérő sorrend a dupla nulla miatt

A két nulla (egyik a másikkal szemben) miatt az amerikai keréknek 38 száma van, és a sorrend megváltozott — itt így néz ki: 0-28-9-26-30-11-7-20-32-17-5-22-34-15-3-24-36-13-1-00-27-10-25-29-12-8-19-31-18-6-21-33-16-4-23-35-14-2. Egy tapasztalt játékosnak időbe telik, hogy az európai/francia kerék szektortétjeiről átálljon az amerikai rulett megfelelő tétjeire, mivel az “amerikainak” rendszerint nincs racetrackje, és a Voisins vagy a Tiers kézi lefedésének kombinációi teljesen mások.

Tripla nullás rulett: Las Vegas kaszinói és miért ez a legrosszabb változat

Lényegében ez az európai/francia kerék, de három nulla-rekesszel (0, 000, 00) egyetlen csoportként. Az új szórakoztató formátum 2016-ban jelent meg Las Vegas kaszinóiban, ami automatikusan növeli a népszerűségét. A matematikában jártas játékosok már rég kiszámolták, hogy ez a formátum veszteséges, mivel a házelőny körülbelül 7,7%, csaknem az európai szabvány háromszorosa. A szárazföldi házak alacsonyabb tétlimitekkel és egy “igazi” kaszinó légkörével csábítják a vendégeket ezekhez az asztalokhoz, ám online ez a játékfajta alig van jelen — egyszerűen nem választanák.

Rulettkerekek gyártói: ki készíti a felszerelést a kaszinóknak

Egy kaszinó nem engedheti meg magának a gyenge minőségű kerekeket — az oda vezetne, hogy a ház rendszeresen veszít, vagy hogy panaszok merülnek fel a tisztességtelen játék miatt. Világszerte legfeljebb tíz kerékgyártó létezik, amelyek lenyűgöző tartósságot és termékeik megfelelő tanúsítását garantálják.

Cammegh: a brit piacvezető 1989 óta

Egy brit vállalat, amelyet alapítójáról, Bill Cammegh-ről neveztek el, 1989 óta van a piacon, és fő beszállítója az európai és ausztrál szárazföldi házaknak. A Cammegh-termékek fából és karbonból készülnek, és három fő osztályban gyártják őket: teljes méretű kézi kerekek, mini-kézi és automata kerekek. A Cammegh jellegzetes kerekei többször is elnyerték a szakmai díjakat a legjobbak közötti kategóriában.

TCS John Huxley: a legrégebbi márka, a Saturn-vonal

Ez az ausztrál márka Saturn néven forgalmazza kerekeit — az elmúlt ötven évben keresettek voltak hazájában, Ausztráliában és Makaóban. Egyes modellek világítással vannak felszerelve, ami különösen titokzatossá teszi a játékot gyér fényviszonyok között.

Abbiati: az olasz gyártó 1976 óta

Egy másik, félévszázados történelemmel és milánói székhellyel rendelkező vállalat, amely mind európai, mind amerikai szabvány szerint gyárt kerekeket. Az Abbiati-termékek CQY-tanúsítottak, és a cég emellett kitűnik az elérhető anyagok széles választékával is: az asztalokat filccel, mikroszállal és akár gyapjúszövettel is bevonják.

A gyártók összehasonlító táblázata

A vezető rulettkerék-gyártók között egy táblázattal könnyebb eligazodni.

Ha egy szárazföldi kaszinó e három gyártó valamelyikének termékei mellett döntött, a látogató biztosan elégedett lesz.

Fizikai vs. digitális kerék: hogyan működik az online rulett

Ez a cikk túlnyomórészt a rulett fizikai felépítéséről szól a szárazföldi házakban, míg az online élő rulett ugyanazt a mechanikát használja — csak a játékos a képernyő túloldalán ül, nem az asztalnál. Az RNG-rulettnek egyáltalán nincs kereke — ott mindent egy algoritmus dönt el.

RNG-rulett: egy algoritmus a kerék helyett

Sok online rulettjáték véletlenszám-generátorral (RNG) fut — ez azt jelenti, hogy nincs fizikai kerék; egy közönséges számítógépes szimulációs program van ön előtt. Még ha a felületen egy forgó kereket mutatnak is, az eredményt valójában azon nyomban az algoritmus dönti el, és a vizuális elem csak “látványnak” van ott. Az RNG-algoritmusok különleges tanúsításon esnek át — az olyan szakintézmények képviselői, mint az eCOGRA, az iTech Labs és a GLI, milliószor lefuttatják őket, hogy megbizonyosodjanak arról, az egymást követő eredmények nem kiszámíthatók. Ez az egyetlen rulett, amely ingyen és regisztráció nélkül elérhető — előállítási költségei elég alacsonyak ahhoz, hogy a látogatóknak pénz nélkül, demo módban is engedjék a játékot.

Élő rulett: egy fizikai kerék videostream útján

Az élő rulettnél minden valódi: a kerék, a golyó és a krupié, csak a játékos vesz részt távolról — videostream útján. Még ha a golyó dönti is el a győztest, egy automatikus OCR-rendszer veszi át a nyeremények szétosztását — egy kamera emberi közreműködés nélkül ismeri fel a nyerőrekeszt, ezért ez különleges tanúsítás alá esik. Az ilyen rulett kerekeit az ebben a cikkben megnevezett nagyhírű gyártók szállítják — a Cammegh és a TCS John Huxley.

Auto-rulett: egy fizikai kerék krupié nélkül

Egy fizikai kereket a játékosok számára streammel mozgásba hozni krupié nélkül is lehetséges — a kerékgyártók már rég megtanulták automatizálni ezt a folyamatot. Egy automata kerék etalonja a Cammegh Slingshot modellje, gyönyörű és megbízható. Egy automata rulettnél a szünetekben nincs csevegés, ezért a játéktempó magasabb (körülbelül fordulónként 35 másodpercig), ám mind a fizika, mind a házelőny megegyezik a klasszikus élő rulettével.

A rulettkerék története: Pascaltól az Evolution Gamingig

Azon játékosok számára, akik igazán szerelmesek a rulettbe, a története is érdekes.

Blaise Pascal és az első kerék: a 17. század

Egy hagyomány szerint a rulettet (vagy inkább annak prototípusát) nem más, mint a nagy francia matematikus, Blaise Pascal találta fel — jóval a kaszinók és a játékházak megjelenése előtt, miközben egy… kolostorban tartózkodott. A tudós állítólag 1655-ben mutatott be egy golyóval forgó kereket, akár egy örökmozgó gép prototípusaként, akár egy matematikai modellként annak leírására, mekkora valószínűséggel esik a 36 szám valamelyike. Ennek a feltevésnek azonban nincsenek kézzelfogható bizonyítékai: más kutatók például azt állítják, hogy egy, a modern ruletthez hasonló játék valójában az ókori Kínából származott. Ismert, hogy a szerencsejáték a 18. század közepe táján nagy tetszést aratott, és a később Québecnek nevezett területen már be is tiltották — köztük valamit, amit a dokumentum rulettként ír le (még ha nem is biztos, hogy a moderneihez hasonló szabályokkal bíró játék volt). Másrészről egy, a modern játékhoz hasonló rulett kétségtelenül létezett Párizsban már 1796 körül — jóllehet 38 szektorral, beleértve két nullát: egy pirosat és egy feketét.

Egyetlen nulla: a Blanc fivérek újítása

Fél évszázaddal később a nullák a rulettkerekeken zölddé váltak, ám még mindig kettő volt belőlük. A helyzeten a Blanc fivérek, Louis és François változtattak — franciák, akik a rulett 1836-os franciaországi betiltása után német földre költöztek. 1842-ben nekiláttak egy egész játékház-hálózat kiépítésének, és hogy legyőzzék a konkurenciát, egyre csökkentették a nullák számát, és így javították a játékos esélyeit. 1860-ban ugyanezek a fivérek kaszinót nyitottak Monacóban, ahol a szerencsejátékot épp legalizálták, míg Franciaországban továbbra is tiltott maradt — ez végérvényesen megszilárdította a 37 számú kereket az európai (és francia) rulett szabványaként. A rulett New Orleanson át kelt át az óceánon, mielőtt a Blanc fivérek újítása valóban elterjedt volna, ezért az amerikai rulett megtartotta a két nulláját.

Modern szabványok: a digitális forradalom az 1990-es évektől a 2020-as évekig

A digitális technika gyökeresen a feje tetejére állította a szerencsejátékról alkotott elképzelést: már 1996-ban megjelentek az első online kaszinók RNG-ruletttel. Az internet-hozzáférés akkoriban korántsem volt magától értetődő, és a grafika igen szerénynek hatott, ám hét évvel később, 2003-ban megjelent az első élő rulett valódi dealerrel. Új trendet állított fel 2018 — az Evolution Gaming kiadta a Lightning Roulette-et, a játék egy szorzókkal működő változatát, amely gyorsan népszerűvé vált, és utánzatok hullámát indította el. 2022 óta a vezető fejlesztők VR-ruletttel kísérleteznek, ám ez a formátum eddig sem stabil felületet, sem széles körű elterjedést nem ért el.